A gyermekotthonok lakói tűnnek el a leggyakrabban
Tavaly több mint 15 ezer kiskorú tűnt el Magyarországon. A statisztikákból kiderül, hogy minden évben túlnyomó többségben vannak az eltűntek között a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, gondozási helyükről eltávozó, vagy a részükre engedélyezett szabadság végén oda vissza nem térő gyerekek.

Hat év alatt több mint négyezerrel nőtt az egy évben eltűnt gyerekek száma: míg a családjukból eltűnők száma évről évre szinte állandó, az intézetből eltűnőké meredeken megnőtt az utóbbi években. Az intézeti eltűntek esetében nem klasszikus „kerítésen átmászós” szökésekről beszélhetünk. A nagy létszámú nevelőotthonok helyét a családi ház méretű lakásotthonok vették át, melyeket szabadon elhagyhatnak: a legálisan távozó kiskorúak ezekbe egyszerűen nem térnek vissza, így lesznek eltűntek.
95 százalék hamar megkerül
– Az eltűnt kiskorúak körülbelül 30 százaléka a bejelentés megtétele utáni egy napon belül, újabb 30 százaléka egy héten belül, körülbelül 35 százalék egy hónapon belül megkerül – tájékoztatott bennünket Kerepesiné Horváth Katalin rendőr alezredes. A maradék 3–5 százalékba tartoznak azok, akiknél vélelmezik ugyan a tartózkodási helyet, de nehézkes felkutatni őket, mert például bújtatják őket, vagy külföldre távoztak. A rendőrség tapasztalatai szerint a gyermekvédelmi szakellátásból főként a családhoz vagy vér szerinti környezethez való visszatérés, párkapcsolatba való visszatérés, a kötöttségektől, szabályoktól való menekülés, az alkalmazkodási képtelenség, harag vagy korábbi tevékenység – mint prostitúció vagy droghasználat – miatt szöknek meg. A családjuktól távozók indítékai közt a gyerek családban történő elmagányosodása, a követendő minta hiánya, a család szétesése, a feldolgozatlan traumák, a gyerek devianciája, a szülő gyerek által el nem fogadott párkapcsolata, a rossz iskolai eredmények szerepelnek.
Sokan kerülnek külföldre is
7 alkalommal távozott lakóhelyéről ismeretlen helyre egy év alatt
a tavalyi „csúcstartó”.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány – az ingyenesen hívható Eltűnt Gyerekek Vonalát (116-000) üzemeltető szervezet – az elszökött, a családon belüli elrablás vagy bűncselekmény áldozatául esett, illetve tömegben, kiránduláson eltévedt és rövid időre eltűnt, valamint a felnőtt kísérő nélküli migránsként érkező, ismeretlen helyen tartózkodó gyerekeket tekinti eltűnteknek. Senkár Éva, a Kék Vonal pszichológusa szerint a megszökött gyerekek csoportja után az egyik szülő vagy gondviselő által jogellenesen külföldre vittek csoportja a második legnagyobb.

– Ez egy nehéz, bonyolult helyzet, amellyel egyre többet találkozunk – azért is, mert könnyebb a gyerekekkel külföldre utazni, és azért is, mert egyre több a vegyes házasság, amelyben a válás körüli viták elmérgesedhetnek, és ilyenkor előfordul, hogy az egyik szülő úgy dönt, hogy a másik tudta, beleegyezése nélkül elviszi a gyermeket. A bűncselekmény, gyermekrablás ritka, de ezek az esetek kapják a legnagyobb publicitást – mondja.
Bizalmat és megoldást keresnek
A Kék Vonalhoz évente körülbelül 200 olyan hívás érkezik, amely kifejezetten szökéssel kapcsolatos, de ennél sokkal több beszélgetésben merül fel, hogy a hívó gyermek fontolgatja, hogy megszökik. A hozzájuk befutó segélyhívások javát 12–16 évesek kezdeményezik, egy részük még csak gondolkodik a szökésen – ilyenkor a segítővel együtt tekintik át azt, milyen változásra van a gyermeknek szüksége, hogy mégse a szökés jelentse számára a helyzet egyedüli megoldását. – Legtöbbször családi konfliktusok, családon belüli erőszak, kortársak bántalmazása miatt gondolnak a gyermekek szökésre. Nem ritka, hogy öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok is megfordulnak a fejükben – nyilatkozta a pszichológus.
Hosszú lehet a folyamat
Sokan vannak köztük, akik nehezen bíznak meg egy felnőtt segítőben korábbi traumáik, csalódásaik miatt. Nehezen hiszik el, hogy valóban kaphatnak segítséget, így a bizalom kiépítése az első – mondja a pszichológus. Nem ritka, hogy több beszélgetésen keresztül dolgozzák ki a gyermek számára legkedvezőbb megoldást, miközben az egyéb érintett szereplőkkel (hatóságokkal, más segítő szervekkel) is felveszik a kapcsolatot. Céljuk elsősorban nem az, hogy a lehető leghamarabb visszakerüljön a gyerek oda, ahonnan elszökött, hanem hogy a számára elfogadható, a neki legjobb megoldást megtalálják.

– A sok ismételt szökés arra utal, hogy az azt okozó eredeti problémára nem sikerül valós megoldást találni. Ezért mi olyan megoldást keresünk a hozzánk forduló gyerekkel közösen, ami a szökéshez vezető okok elhárításában is segít – mondja.

App a bajban
Az UNICEF magyar bizottsága telefonos alkalmazást fejlesztett ki a bajban levő gyerekek segítésére

• Egyelőre Windows Phone-ra érhető el az applikáció az unicef.hu/helpapp címen, ősszel érkeznek további rendszerekre készített változatok.

• A kezelőfelületen a 112-t és a Kék Vonalat, valamint a gyermek által megadott két SOS-számot hívhatja egy érintéssel a felhasználó, valamint SMS-t és e-mailt is írhat innét.

• A „Többet szeretnék tudni” felületen a bántalmazások típusairól informálódhat a gyermek, megerősítheti azt, hogy valóban bántották.

• Egy másik felületen ötleteket kínál az alkalmazás arra, mit tegyen a különböző személyek irányából érkező különféle bántalmazások ellen.

Segélyvonal 0–24: 116-000

Sajtóhír 2013-05-25: A gyermekek védelme leghatékonyabban családokban biztosítható, ezért a nevelőszülői hálózat megerősítésével lehetne megelőzni, hogy a - jórészt intézményekből - megszökött fiatalok bűncselekmények áldozatává vagy részeseivé váljanak - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális államtitkársága. A szaktárca az eltűnt gyermekek szombati világnapja alkalmából kiadott közleményében emlékeztetett arra, hogy a nevelőszülői hivatás népszerűsítése, az érintettek számára a foglalkoztatási jogviszony megteremtése, valamint az örökbeadás egyszerűsítése egyaránt a gyermekek családba kerülését szolgálja. A tárca utalt arra is, hogy a kormány döntése értelmében 2014. január 1-jétől az állami gondoskodásba kerülő minden 12 éven aluli gyermek nevelőszülőkhöz kerül, és a megújított nevelőszülői képzést az Új Széchenyi Terv keretében mintegy 1,2 milliárd forinttal támogatják. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője az eltűnt gyermekek világnapjához kapcsolódó sajtótájékoztatón elmondta: jelenleg 1111 eltűnt gyermeket és fiatalkorút keresnek. A 12 és 16 év közöttiek döntően intézetből tűntek el, és fele-fele arányban vannak köztük fiúk és lányok